chatcheckfacebookfoodgiftboxinstagramnewsplaytwitteryoutube

Kastélytörténelem

 
  



Az 1700-as évek közepén Röjtökön 25 jobbágyház és 5 zsellérház állt. Ezek birtokosa a Felsőbüki Nagy család volt. Egy 1799-ben íródott idézet szerint a birtok „egy emeletre épült kastélyával ékeskedik.” A kastély a XVI. században csak földszintes udvarház, a 3414 holdas Nagyerdő vadászházavolt. Romantikus, klasszicista stílusban építették kastéllyá 1750-ben. Főépülete kétszárnyú, ami nagy U alakú udvar kiépítését tette lehetővé. Az egyhangúságot oszlopos árkádok törik meg. Parkja eredetileg 8 hektár volt.

Felsőbüki Nagy Pál főjegyző, alispán, majd a hétszemélyes tábla tagja halála után három gyermeke közül József, kancelláriai tanácsos, majd királyi személynök lett az örökös. Egyetlen leánya, Julianna halála után a birtok férjéé, Ürményi Miksáé lett.  Ő Nyitra megye egyik legrégibb nemzetségéből származik. Az ő idejében történt, hogy gróf Széchenyi István megtisztelte látogatásával a röjtöki kastélyt. A „legnagyobb magyar” szokásához híven szaggatott német mondatokban vetette oda megjegyzését naplójában erre vonatkozóan 1841 október 14-éről: Nachmittag reite ich nach Szerdahely, um Bezerédy zu versöhnen, fand ich ihn nicht, Röjtök, Loos.
Ürményi leszármazottai eladták az épületet, négy szobabútort és egy ember nagyságú Mária Terézia festményt hagyva maguk után, ami elkerült Röjtökről. A hagyomány azt tartja, hogy a császárnő a röjtöki Ürményieket meglátogatta, és a látogatás tiszteletére és emlékére készült a kép.
Az eladás során Schöller és Patzenhofer családok megtekintették a helyszínt és alkalmasnak találták az Ikva mellett elterülő rétet cukorgyár építésére, ugyanis itt haladt el a nagy forgalmú Sopron – Pápai kereskedelmi út. Bauer Antal tekintélyes soproni sertéskereskedő megelőzte a cukorgyárosokat,megvette a röjtöki birtokot. A 19. században Sopron gazdasági életében igen nagy jelentősége volt a sertéskereskedésnek. Akkoriban hatalmas disznócsordákat tartottak a Bakonyban  a soproni kereskedők, és állandóan utazgattak Horvátországba, Szerbiába. Beszélniük kellett legalább négy nyelvet. Bauer Antal a Thaya mellett fekvő Waidhofenből vándorolt be Sopronba. Felesége a serfőző Bosch családból származott, amely a mai Erzsébetkertben a várostól bérelte az egykori sörgyárat.
Bauer család inkább csak hétvégi és nyári tartózkodásra használta a röjtöki kastélyt. Bauer Antal 1893-ban halt meg. A röjtöki birtokot Mihály fia örökölte. Kitűnő gazdálkodását a legfőbb helyen is elismerték. Őt és Antal öccsét a király Röjtöki előnévvel nemesítette. 
1910-ben a német felmenőkkel büszkélkedő báró Berg Miksa vásárolta meg a birtokot. „Addig a kastélyon változás alig esett. Megvolt a főhomlokzaton az oszlopos bejáró, de nem erkély, hanem tető fedte. A falakat az emeletet is átfogó copfos ion pilaszterek tagolták.” Az új tulajdonos a bécsújhelyi Mayer építész tervei alapján átépíttette. A röjtöki kastélyparkban található hidat Berg Miksa apósa ajándékozta lányának, Hedwig Thyssen-nek és vejének. Hedwig Thyssen Berg Miksa második felesége volt, akitől két gyermeke született. A híd kastély felöli részén két kőből faragott oroszlán volt. Berg Miksa bárótól fiai örökölték a kastélyt.

1926-ban Verseghi Nagy Elek vatikáni magyar nagykövet lett az új tulajdonos. A kastélyt óriási befektetéssel a legmodernebb igények szerint átalakíttatta. Az ő idejében alakították ki a kastély körüli parkot, ekkor épült bele egy nagy úszómedence, amelyet Hajós Alfréd tervei alapjánkészítettek el. Mellette épült a fából készített kis japánház nádtetővel fedve. Ez a Dunántúlon egyedülálló volt. Az udvart szabályos alaprajzú francia kert díszíti, gömbbukszussal, kettős sövénnyel és virágnégyszöggel. A déli homlokzati falhoz csatlakozik egy 50x50 méteres zárt kert, középen kis medencével, szökkúttal.
Az épületbe lépve a hall korabeli faburkolatát és gipszmennyezetét csodálhatjuk meg a II. világháború alatt szerencsére épen maradt márványcímeres kandallóval. A kápolnában az oltárkép Boltraffio olasz mester Lódi Magdolnájának egy igen jó másolata volt, amelynek eredetije a Nemzeti Galériában látható. Az oltár két oldalán egy-egy XVII. században készített faszobor állt, ezek ma a soproni Keresztény Múzeumban tekinthetők meg. Szent János apostolt és egy szent püspököt ábrázolják. Alkotójuk ismeretlen.

Az emeleti szalon érdekessége, hogy a bútorzata Bonaparte Lajos király, Napoleon testvérének amszterdami palotájából való volt. A bútorokat a kastély holland úrnőjének édesapja birtokolta. Halála után lánya, Verseghi Elek első felesége, Jansen Erzsébet örökölte. Így jutott az egykori királyi szalon bútorzata Röjtökmuzsajra.
Az 1930-as években igen sok vendég látogatta a röjtöki kastély lakóit. Több éven át itt töltötte szabadságát dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Mikes János gróf és Majláth Gusztáv Károly érsek, Bethlen István és Teleki Pál gróf –  utóbbi mint miniszterelnök - , gróf Berthold Lipót volt külügyminiszter, Magdolna főhercegnő és az Eszterházy család más tagjai, 
valamint a Széchenyi, és a Pállfy családokból többen is.
A kastélyparkban látható a Verseghi család kriptája. Verseghi Nagy Elek apját, Ferencet 1928-ban temették itt el. Verseghi Nagy Elek felesége 1934-ben 34 éves korában halt meg hét kiskorú gyermeket hagyva maga után. Ő is a kriptában nyugszik.

Verseghy Nagy Elek 1936-ban újra házasodott: gróf Zichy Mária Lujzát vette feleségül, akitől két fia, Elek és András született.
Gyermekei közül Péter hősi halált halt, négyen 1944-ben elhagyták az országot. Verseghi Nagy Eleket és feleségét 1951-ben Tiszasüly – Koloptanyára deportálták.
Az évek múlásával a kastély állapota egyre romlott. Egy új gazdára várt, hogy felújítva, újra régi szépségében pompázhasson. Az álom megvalósult, melyről M. Anda Judit, a kastély vezető tervezője néhány gondolatban tájékoztatja a kedves Olvasót.
A kastélyt az államosítás után gyermeküdülőnek használták. Az új funkció átalakításokkal is járt, de elmondhatjuk, hogy a mobiliák elszállításán kívül komoly, visszafordíthatatlan kárt nem szenvedett az épület. A 90-es évekre a kastélyt kiürítették és az éveken át várt új gazdájára. Az eltelt idő nem használt az épületnek: műszaki állapota fokozatosan romlott, a park elvadult.

Derry Márta asszony 1997-ben vásárolta meg a kastélyt és teljes felújításával bebizonyította, hogy történelmi értékeink megőrzéséről nemcsak beszél, hanem tesz is érte. Azzal, hogy az elfeledett, rossz állapotban lévő kastélyt helyreállította, látogathatóvá tette, gondolt múltunkra, értékeink megbecsülésére, jövőnkre, gyermekeinkre. A számos hitetlenkedő meglepetésére a felújítás rekordidő alatt készült el.
 


Az előkészítő munkák, a felmérés, tervezés 1998 februárjától augusztusig, a kivitelezési munkák 1998 szeptemberétől 1999. decemberig, a belső berendezés 1999 szeptemberétől december végéig zajlott.
2000 szilveszterén megnyitott a négycsillagos Szidónia Kastélyszálloda. Egy álom vált valóra ezzel.  
 
Ma 46 szépen felújított szoba, étterem, különtermek, bálterem, kávézó, wellness részleg, teniszpálya, strandröplabda pálya, kosárlabda pálya, óriás sakk és még sok-sok meglepetés várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeket.

A felújítási munkák tervezésénél szempont volt, hogy minél többet tartsák meg a régi kastélyépületből és az új hozzáépítés igazodjon a meglévő épülethez.
A szállodai szobaszám növelése miatt a két oldalszárny tetőzetét megemelték és tetőtér beépítéssel, új lépcső kialakításával új szállodai szobákat alakítottak ki.
földszinten az egykori üvegezett verandán megnövelték a télikertet és itt alakították ki azéttermet.
A legnagyobb méretű beavatkozást az uszodaszárny megépítése jelentette, de igyekeztek nem megzavarni a kastély harmóniáját. A hátsó udvar kedves, változatos tetőtömegeit is megtartották és ezalatt alakították ki a jelenlegi szaunát és helyiségeit. Az uszoda üvegezett, sokszögű formája nemcsak a parkkal igyekszik szoros kapcsolatot teremteni, hanem a főbejárati homlokzat üvegezett télikertjének kialakítására is utal.

Szervesen kapcsolódott a kastélyhoz a kastély kerten belül található L alakú gazdasági épület, amely az államosítás után került a tanács kezelésébe. Működött benne ifjúsági klub, községi könyvtár, fodrászat, helyet adott a falu által szervezett ünnepségeknek, összejöveteleknek. Kedvelt helye volt Röjtökmuzsaj lakosságának. Az önkormányzat bár szerette volna, de áldozni nem tudott a rendbehozatalára. Így született a gondolat, hogy a kastély új tulajdonosai vállalják a gazdasági épület felújítását, ami történelmileg amúgy is mindig a kastélyhoz tartozott, azért, hogy a kastély és környezete teljes pompájában szállodaként működjön tovább. Hogy a közösséget kár ne érje, helyette felépítettek az önkormányzat által kijelölt helyen egy új, a mai igényeknek jobban megfelelő faluházat, amely már nemcsak rendezvények helyszíne, hanem az önkormányzat állandó otthona is.
A csere megtörtént, így lett a felépült új faluház ékes bizonyítéka annak, hogy jó cél érdekében a magántulajdonosok és az önkormányzat tud együttműködni mindenki hasznára.
Az egykori gazdasági épületben, amit ma Udvarháznak nevezünk, tetőtér beépítéssel növelték az alapterületet, ügyelve azonban arra, hogy az új épülettömeg ne legyen túl hangsúlyos. Itt 13 szobát alakítottak ki.
japánházat és külső uszodát pedig eredeti formájában helyreállították.
A kastélyt egy 6,5 hektár nagyságú park övezi, amely sokszínűségével, neves alkotásokkal kápráztatja el az itt tartózkodót, de lehetőséget biztosít az aktív pihenésre is.
A parkban sétálva úgy érezzük, mesevilágba csöppentünk. Az „újravarázsló”, Brányi Mária okleveles táj- és kertépítő mérnök így idézi fel a kert hangulatát. „Valószínűtlennek tűnt az épségben meglévő bukszusparterekkel tagolt és bokorrózsákkal beültetett hollandkert, a Hajós Alfréd tervei alapján készült kerti úszómedence, a japánház, az egykori tulajdonos Verseghi Nagy Elek sírboltja, a vadgesztenyékkel szegélyezett sétautakkal és fákkal elém táruló kép.”
Az elmúlt évek során nem változott meg a kert szerkezete, melyet egykoron Verseghi Nagy Elek építtetett a berlini Späth cég kivitelezésével. A szobrászati munkában azonban részt kapott a soproni gárda is Seiffert Géza, Baumann Béla és Mechle Béla személyében.
A park hajdani kialakítását és hangulatát az újonnan épült sportpályák sem törik meg.
„A park felújítására vonatkozó kiviteli tervet megelőzve több előkészítő munkarész készült, a park geodéziai felmérése, valamint a meglévő növényállomány számbavétele. A szállodafunkcióból adódóan a kertnek sokrétű igényeket kell kielégítenie, amelyeket a tervezésnél figyelembe kellett venni. A meglévő értékes növényekhez és az egykori kialakításból megmaradt védendő elemekhez illeszkedve kerestem a lehetőséget az új igényeket biztosító funkciók elhelyezésére oly módon, hogy végeredményül az épületegyüttessel harmonikus kapcsolatban lévő park szülessen.” - állítja Brányi Mária.

Az egykori növényzetből szinte kivétel nélkül csak a fás növények voltak fellelhetőek. A park legértékesebb elemei a hollandkert és az U alakú belső kert épségben maradt bukszusparterei, hatalmas vérbükkök és platánok, valamint a kastély előtt álló feketedió.
Megvizsgálták a fákat, a megmaradókat ápolták, a beteg, megmenthetetlen növényeket, a magoncokat és a mindent beborító aljnövényzetet kivágták. A sziklakert kibontása után gyönyörű, érdekes forma tárult a kertépítők elé, melynek növényekkel történő betelepítése a falusi előkertek növénygazdagsága alapján történt. A hiányokat új növényekkel pótolták.
 

Így alakulhatott ki Derry Márta keze munkája során az a „csodavilág”, amelyben ma az idelátogató vendég megtalálhatja a múlt romantikáját és a jelen kényelmét.
2014 januárjától Dr. Professzor Günter Nebel a szálloda új tulajdonosa, aki igyekszik megőrizni a szálloda kialakult karakterét és koncepcióját, és azt a vendégszeretetet, amivel mindig is haza várták az ide érkezőket. 

 

« Vissza